Nyíregyháza története nagyjából az 1200-as évekig nyúlik vissza, a korábbi neve ekkor jelent meg először. Mindig is jelentős szerepe volt a magyar történelemben, hiszen folyamatosan fejlődni tudott. Egyedül a világháború állította meg, de még ez sem akadályozta meg abban, hogy ismét talpra álljon és az egyik legfontosabb oktatási központunk legyen. De vajon mit érdemes tudni a történelméről? Most kiderül!
Nyíregyháza története a honfoglalás idején
A korábbi leletek arra engednek következtetni, hogy a város területe már a honfoglalás idején lakott volt. Először azonban az 1209-es évben említik meg a Nyír nevet. Nem sokkal később épült fel a település első temploma is, amire egészen 1236-ig kellett várniuk a lakosoknak. A 15. századra azonban már több mint 400-an éltek itt.
A város az 1500-as éveket követően
A török korszakban sokan elmentek, így 1600-ban hajdúkat telepítettek be a területre, ami miatt hadúvárosi rangot is kapott. Miután Bocskay István 1605-ben elfoglalta Nyíregyházát, majd meghalt, a mostani megyeszékhely 1620-ig Erdély részét képezte. Ez azt is eredményezte, hogy 1750-ig alig 500 éltek ebben a régióban.
Nyíregyháza a szabadságharc után
A Rákóczi-szabadságharcot követően azonban a népesség ugrásszerűen kezdett el növekedni, ami főként gróf Károlyi Ferencnek volt köszönhető, aki számos kedvezményt ajánlott fel azoknak, akik itt szeretnének letelepedni. Ekkor legtöbben a Felvidékről és Békésből érkeztek ide, az új élet reményében. Sokan voltak evangélikus bevándorlók, akiknek köszönhetően végre létrejött az első gimnázium is a városban.
A növekedés akkor indult be még ennél is jobban, amikor 1786-ban Nyíregyháza mezővárosi rangot kapott, így évente négy vásárt is tarthattak, ami tovább vitte a jólét hírét. Eddigre a 7500 fővel a vármegye leglakottabb településévé vált.
A város az 1800-as években és az azt követő időszakban
Az 1900-as években Nyíregyháza megváltotta magát a földesuraktól, így még nagyobb fejlődésen mehetett át. A környék egyre nagyobb virágzásnak indult, aminek eredménye lett a kórház, a városháza, több iskola, a Sóstói fürdő, illetve számos vendéglátóegység is. Bár a polgárok ott voltak a szabadságharcon, a várost nem érintette annyira mélyen, legalábbis, ami a gazdasági részét illeti.
Később további urbanizáció vette kezdetét, így végre vasútvonal épült meg, ami elérte a várost. Persze nemcsak ennek köszönhetően, de hatással volt mindez a további építkezésekre is. Ekkor húzták fel a színházat, a postát, a távírdát, illetve elindult a helyi villamosközlekedés is.
1900-as évek és a modern kor
A világháborúk egyértelműen Nyíregyháza fejlődésében is törést okoztak. Számos zsidó polgárt deportáltak, illetve több mint kétezer ember orosz munkatáborokba küldtek. Több épület is odaveszett. A háború után csehszlovák-magyarokat telepítettek át a városba, aminek köszönhetően szépen lassan ismét fejlődésnek indulhattak.
A település azonban csak az 1960-as évektől fogva tudott folyamatosan jobb helyzetbe kerülni. Manapság fontos oktatási és kulturális központ, ahol közel 120 ezren élik a mindennapjaikat.
